RSS
|
|
|
 Raja Kumari devi dasi A családtagjaim régebben vásároltak pár Prabhupada könyvet. Bele olvasgattam némelyikbe, de nem értettem őket. Aztán 1998 nyarán Melinda, a barátnőm hatására újra kezdtem olvasni a könyveket, de ekkor is találtam olyan dolgokat benne, amivel nem értettem teljesen egyet. Ekkor jött egy ismerőse, Syáma-lál prabhu, aki hozott nekünk kunti-málát (Krisnás nyakláncot) és prasadamot (lelki ételt). Ezután többször is találkoztam könyvosztó bhaktákkal, sőt már kerestem őket. Decemberben újból jött Syáma-lál prabhu, hozott újabb könyveket és sokat beszélgetünk. Meghívott a könyvosztó-maraton zárófesztiválra. Érdekes élmény volt az első farmos utazásom. Vonattal mentem Ánanda-Rádhikával és Melindával. Caitanya prabhu jött elénk a vasútállomásra. Nagyon mély benyomást tett rám a kedvessége. Megérkeztünk a farmra és nagyon tetszett minden. A templomszobában éppen egy nagy kirtana közepébe keveredtem. Elsőre egy kicsit "sokkoló" volt számomra:). Nem igazán értettem mi történik. Aztán következett a lecke, melyet Srila Sivarama Maharaja tartott. Ekkor láttam először Őt. Addig sok mindent furcsán láttam (mint már említettem:-)) Amikor elkezdett beszélni, másképpen kezdtem látni az eddig furcsa dolgokat. Ennek az előadásnak a hatására a következő naptól elkezdtem japázni és követni a szabályozó elveket. Rendszeresen látogattam a Keszthelyen élő bhaktákat, akik mindig kedvesen fogadtak és kegyesen tanítottak. Egy évig még dolgoztam, 2000-ben viszont beálltam "teljesidős bhaktának". Könyvosztás volt a szolgálatom. Caitanya prabhu volt a náma-hatta vezető Veszprémben és mi hozzá tartoztunk. Amikor tudott, jött hozzánk vasárnapi programra. Majd visszahívták Egerbe. Felajánlotta, hogy költözzünk át mi is. Négyen voltunk (Tirthapáda prabhu, Ánanda-Rádhika mataji, Medhya mataji és én.) és lelkesen csatlakoztunk. Ekkor Egerben még nem volt mataji asram, ezért még fél évig Krisna-völgyben laktam. Utána költöztem fel, és azóta itt végzek szolgálatot. Nyaranta Páda-yátrázom, amit nagyon szeretek. Jelenleg én vagyok a pénztáros. 2002 szeptemberében kaptam első avatást. A nevem: Rájakumári devi dási. Ez a név Srimati Radharani neve, amikor még csak kicsi lány, kis hercegkisasszony. A dévi dási pedig azt jelenti, hogy az Ő szolgálója vagyok. |
|
 |
|
||||||
