RSS

Madár a kalitkában
2006. augusztus 10.


A Krisna-hívők társadalmi programja a tiszta erkölcs alapjain nyugszik. De miért is kell szabályoznunk az életvitelünket? Mindez csak akkor nyer mélyebb értelmet, ha megértjük a védikus világképet, az ősi indiai írások bölcsességét.

Tudásunk forrásai

Mint emberi lények tudatlanul jövünk a világra. A kozmosz porszemei vagyunk, korlátozott érzékszervi tapasztalataink és behatárolt gondolkodásunk révén nem vagyunk képesek megismerni a világmindenség és az emberi élet rendeltetését. A világ teremtője azonban tökéletes tudással rendelkezik minderről, és a szentírásokon keresztül felvilágosítást is nyújt számunkra az élet végső kérdéseiről. Földünkön a legrészletesebb és legterjedelmesebb isteni kinyilatkoztatás a védikus irodalom, amely tartalmazza többek között a négy Védát, a puránákat és az upanisadokat, a Mahabháratát és a Rámayanát. Ezeket a forrásokat évezredeken keresztül emberek milliárdjai fogadták el az igazság legmagasabb rendű leírásainak. Ha tökéletes tudáshoz szeretnénk jutni, a legjobban tesszük, ha annak birtokosához fordulunk?

Kik vagyunk valójában?

A testünk folytonosan változik: csecsemőből gyermekek, majd ifjak és felnőttek leszünk, végül pedig megöregszünk. A test folyamatos változása közben azonban a tudatunk, az énérzetünk állandó marad. De ha a testünk átalakul, kik vagyunk mi, az állandó tudat birtokosai? Nem a testünk vagyunk, hanem anyagtalan, örökkévaló lelkek, és csupán ideiglenesen tartózkodunk valamilyen testben - akár egy madár a kalitkájában. Míg a testünk születése pillanatától kezdve halálra van ítélve, tudatos lelkekként örökké léteztünk a múltban, és örökké létezni fogunk a jövőben is.

A lelkek vándorlása

A parányi lelkek Istentől származnak, és saját akaratukból kerültek a szenvedésekkel teli anyagi világba. Evilági létük során növényi és állati testeket öltenek magukra, s olykor emberi testben születnek meg. Attól függően, hogy emberi életük során hogyan cselekedtek, visszajuthatnak Istenhez, vagy megszülethetnek egy újabb növényi, állati vagy emberi formában. Következő testüket az életük során kifejlesztett tudatállapotuk határozza meg.

A lelki világ

A védikus világkép szerint létezik egy anyagon túli világ, amelynek kiterjedése határtalanul meghaladja az általunk érzékelhető materiális világ méreteit. A lelki világ léte örök, és az ott élők tökéletes lelki boldogságot és teljes tudást tapasztalnak az öröklét változatos birodalmában. A szentírások leírása szerint a lelki világ minden lakója teljesen egyedi személyiséggel és lelki formával rendelkezik. És mi történik ott? Az ott élő lelkek végtelen szeretettel, véget nem érően szolgálják Istent, és mérhetetlen örömet merítenek a Vele való kapcsolatukból.

Az anyagi világ

Az anyagi világot Isten teremtette, azzal a céllal, hogy tartózkodási helyet biztosítson a Tőle elforduló, önző lelkek számára. Ennek a világnak természete, hogy minden ideiglenes benne és gyötrelmekkel teli - ezért a fogságában vergődő lelkek képtelenek itt állandó elégedettségre találni. A leckét azok a lelkek tanulták meg, akik elhatározták, hogy úgy fognak élni, hogy ne kelljen újra megszületniük az anyag birodalmában.

Istenről

Isten az a mindentudó lény, Aki örökké létezett, és akitől minden más dolog és személy a létezését nyerte. Ő nem csupán egy személytelen energia, vagy egy "intelligenciafelhő", hanem egy saját lelki formával rendelkező isteni személyiség, akit a védikus írások Krisnának neveznek. Tulajdonságairól részletes leírások olvashatók a védikus irodalomban. Örök otthonában, a lelki világban tartózkodik, ugyanakkor mindent átható tudatával ebben a világban is jelen van. Létezése megtapasztalható valósággá válik mindazok számára, akik elfogadják és követik a tanításait.

Vallásgyakorlat

A vallás célja, hogy felelevenítsük az Istenhez fűződő, elfelejtett kapcsolatunkat, és így életünk végén visszatérjünk Hozzá. Ennek érdekében az Isten-tudatnak életünk minden tevékenységét át kell hatnia. Az érzékeink urává kell válnunk, hogy ragaszkodásaink ne kössenek többé az anyagi világhoz. Az írások azt javasolják, hogy a bűntelenség érdekében ne együnk húst, ne fogyasszunk kábító- és mámorítószereket, csak gyereknemzés céljából éljünk nemi életet, és ne űzzünk szerencsejátékokat. Egy lelki tanítómester segítségével találjuk meg a módját, hogy tetteinkkel, illetve munkánk gyümölcsével elégedetté tegyük örök jóakarónkat, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.

A mahá-mantra

Szanszkritul a man elmét, a tra pedig megszabadulást jelent. A mantra tehát transzcendentális lelki hangok sora, melyek megszabadítják az elmét az anyagi lét gyötrelmeitől. Az ősi védikus irodalom egyetlen mantrát említ mahá (legfelsőbb) mantraként. A Kali-santarana upanisad elmagyarázza, hogy "ez a tizenhat szó - Hare Krisna, Hare Krisna, Krisna Krisna, Hare Hare, Hare Ráma, Hare Ráma, Ráma Ráma, Hare Hare - kifejezetten arra szolgál, hogy enyhítsen a jelen kor veszekedéssel és aggodalommal teli káros hatásán." A Nárada-pancarátra kijelenti, hogy "a Hare Krisna mahá-mantra magába foglalja az önmegvalósítást célzó összes mantrát és folyamatot." Öt évszázaddal ezelőtt, amikor a mahá-mantra éneklése egész Indiában elterjedt, az Úr Caitanya (az Úr Krisna legutóbb megjelent inkarnációja) így imádkozott: "Ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége, szent nevedben minden transzcendentális energiád benne van."

A Krisna név azt jelenti, hogy mindenkit vonzó, a Ráma jelentése: aki mindenkinek boldogságot okoz, a Hare pedig az Úr odaadó energiájának a neve. A mahá-mantra jelentése a következő: "Ó, mindenkit vonzó és mindenkinek örömet szerző Úr, ó, Uram gyönyörenergiája, kérlek, foglalj le odaadó szolgálatodban!" Ha a Hare Krisna mantrát énekeljük, az életünk tökéletessé válik.

Küldöttek és tanítók

Isten sokféleképpen siet a világban raboskodó lelkek segítségére. Néha eredeti alakjában száll alá a Földre, ahogy ötezer évvel ezelőtt is tette. Máskor tiszta lelkeket küld ebbe a világba, hogy különböző kultúrákban és korokban hirdessék az üzenetét, és segítsék az emberek lelki felemelkedését. E szemléletmódnak köszönhetően a védikus szentírások követői testvéri módon viszonyulnak más vallások híveihez.

Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda

A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapító ácáryája Srila Prabhupáda (1896-1977) az ősi vaisnava vallási hagyományt ismertette meg a nyugati világgal, Krisna-tudat néven. 1966-ban alapította meg a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét. Vezetésével a szervezet tíz év alatt ásramákkal, iskolákkal és farmközösségekkel rendelkező, világméretű misszióvá vált. Írásai a védikus filozófa, vallás, irodalom és kultúra valóságos könyvtárát alkotják.





 
 
 
 
 
  © Magyarorszagi Krisna-tudatu Hivok Kozossege
Web design by Web4Future