RSS

Egészséges és erkölcsös táplálkozás
2010. október 03.



Táplálkozásunk mikéntje nem pusztán hangulati kérdés. Eltöprenghetünk rajta, hogy az alkat, az értelem, vagy morális megfontolások alapján döntsünk-e mindennapi táplálkozásunk kérdésében. Érdemes megnézni, hogy az ember anatómiai és élettani szempontból vajon növény-, hús-, vagy mindenevő-e.  Világosan látható, hogy az ember szervezete anatómiailag és élettanilag nem a húsevésre, hanem szigorúan a növényi táplálékra van beállítva.
Ezek után talán már nem fogjuk annyira kétkedve hallgatni a húsevés emberi szervezetre gyakorolt káros hatásának leírását. Ugyanis a húsevéssel még testünk egészsége szempontjából is többet ártunk magunknak, mint amennyit használunk. Sok százezer vegetáriánus példája mutatja, hogy hús nélkül is teljesen kielégítően, sőt egészségesebben lehet táplálkozni. A táplálkozással foglalkozó orvosok szerint a nyers hús 18% fehérjét tartalmaz, de sütés és főzés közben a hasznos fehérje mennyisége a felére csökken. A hús ásványi sókban és szénhidrátban szegény. Az emésztése során keletkezett, megemészthetetlen anyagok a bélfalhoz kötődve megteremtik a rákos daganatok kialakulásának feltételét. A túlzott húsevés fékezi a B12 vitamin (illetve a B-komplex) szintézisét, ez pedig vérszegénységhez vezethet. A nagymértékű húsfehérje-fogyasztás részben felelős a koszorúérkeringés-elégtelenségért, az infarktusokért, ezen kívül megterheli a máj működését is, mivel lebomlása a májban történik (részben) karbamid és húgysav formájában. A fölösleges húgysav kiürítése fokozott erőfeszítést igényel a veséktől, ez pedig megnöveli a vesekő és a köszvény kialakulásának kockázatát. A hús ráadásul sok mérgező anyagot tartalmaz, ezek feldolgozásához a szervezetnek hatalmas mennyiségű energiát kell elvesztegetnie. Ilyen mérgek a levágott állat véréből származó toxikus anyagok: baktériumok és gyógyszermaradványok (hormonok, antibiotikumok). Az állat levágása alatt egyéb mérgek is képződnek (úgynevezett félelmi vagy stresszhormonok), amelyek az egész vérrendszert ellepik. Az ember napi fehérjeszükséglete 70-90 gramm között van, amihez könnyen hozzájuthatunk a tejből és a tejtermékekből, illetve a változatosan összeállított növényi étrendből: zöldségek, gyümölcsök, magvak, diófélék, gabonafélék felhasználásával. Egyedül a tejben található meg például egytől egyig az a húszféle természetes aminosav, amelyek a fehérjék építőköveiként szolgálnak. Ma már több száz kötetnyi irodalom segít bennünket az erőszakmentes és egészséges táplálkozási szokások kialakításában. Az emberi szervezet számára szükséges zsiradék mennyiségét is könnyedén fedezhetjük a növényi étrendből származó olajok felvételével és a tejben található zsiradékból. Ráadásul köztudott, hogy az olajok telítetlen szénhidrogéneket tartalmaznak, amelyek sokkal egészségesebbek a zsírokban található, és az érrendszeri megbetegedések egyik fő okozójaként számon tartott telített szénhidrogéneknél. A gyümölcsök, a magvak és a különböző gabonák pedig bőséges szénhidrátforrásként szolgálnak. Most nézzük meg, mi a helyzet a különböző vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel. Ezek az úgynevezett járulékos tápanyagok, amelyek kis mennyiségben ugyan, de létfontosságúak az emberi szervezet egészséges működéséhez. A mellékelt két táblázatban ezen anyagok előfordulási mennyiségét tüntettük fel, valamint azt, hogy ezekből mekkora mennyiség szükséges a szervezet egészséges működéséhez. Ha az adatokat alaposan szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy a laktovegetáriánus táplálkozás (tejjel és tejtermékekkel kiegészített növényi étrend) során a szervezet semmib?l nem szenved hiányt.
Láthattuk tehát, hogy bármilyen szempont szerint is döntsünk abban, hogy miként táplálkozunk, minden esetben a vegetáriánus étrend bizonyul kedvezőbbnek.

Bhagavat-priya dása






 
 
 
 
 
  © Magyarorszagi Krisna-tudatu Hivok Kozossege
Web design by Web4Future