RSS

Ételünk az életünk - az adalékanyagok káros hatásai
2009. május 27.


Az egészség-tanácsadó szerint az un. civilizációs betegségek 60-70 százalékát a civilizációs táplálék okozza. Azoknál a népeknél, amelyek nem ezeket az ételeket fogyasztják, nem léteznek a mi civilizációs betegségeink. Mit tehetünk magunk egészségünkért?

 

Nagy Katalin a stúdióba frissen vásárolt élelmiszereket hozott, és arra kérte vendégeit, Benda Judit egészség-tanácsadót és Tóth Gábor élelmiszeripari mérnököt, hogy kezdjék azzal, hogy az itt látható fél kg-os kenyérről, az egy liter zacskós tejről, a levesporról és a nápolyiról mi tudható meg. A jogszabályok szerint az élelmiszerekre rá kell írni, hogy mit tartalmaznak. Ugyanakkor pl. a kenyéren csak annyi van feltüntetve, hogy fél kiló fehér kenyér, ami péntekig jó. 

 

Tóth Gábor elmondta, hogy a kenyérről valóban kevés információt tudunk meg, mivel nincs rajta csomagolótasak. Ugyanakkor olyan termék, hogy sok adalékanyaggal kevés lisztből sokat lehet kihozni. És mivel a legtöbb ember nem súly, hanem nagyság és látvány szerint vásárol, ezeket jól el lehet adni. A félkilós kenyerek ma már olyan nagyok, mint a régi egy-másfél vagy kétkilós kenyerek. Félelmetes dolgokat tapasztalunk az élelmiszeriparban.

 

Benda Judit ilyet soha nem venne a gyerekeinek. Otthon, maga süti, teljes kiőrlésű lisztből, amit szintén otthon készítenek el egy házi malom segítségével. Kisebbek, tömörebbek, mint a boltiak, de egészségesek. ? Nem üres valamit eszek egy csomó méreggel, hanem táplálékot - mondja.

 

Ő azután változtatta meg az életét, hogy elvégzett egy egészséges táplálkozással kapcsolatos iskolát Németországban. Megtudta, hogy az un. civilizációs betegségek 60-70 százalékát a civilizációs táplálék okozza. Azoknál a népeknél, amelyek nem ezeket az ételeket fogyasztják, nem léteznek a mi civilizációs betegségeink.

 

Tóth Gábor a tejet vette a kezébe. Ebben elvileg nincs semmi élelmiszeripari adalékanyag, Natúr terméknek minősül, tehát tehéntejbe, zacskós tejbe tilos tenni élelmiszeripari adalékanyagot. Ugyanakkor minden más lehet benne. Gyógyszermaradványok, hormon-vagy antibiotikum-maradékok. Nem biztos, hogy minden tejben, és lehet, hogy határérték alatt. De előfordulhat. Talán minden századik zacskó, amiben határérték fölött van, 1 százalék az arány.

Azt mondja, nem szerencsés, ha valaki ilyen tejet iszik, hozzá jól fölpuffasztott kenyeret eszik, majd édességeket, zacskós porlevest. Nem tudjuk ugyanis az összhatást.

 

Benda Judit nemcsak a vegyi anyagok miatt tartózkodik a bolti tejtől, hanem azért is, mert a pasztörizálástól a tej holt valamivé válik. Sőt, nem is pasztörizálják, hanem homogenizálják, az eljárással a zsírmolekulákat, széttörik apró részekre, hogy a tej meg tudjon fölöződni. A zsír ne tudjon kicsapódni. A bolti tej már nem is tud megsavanyodni rendesen, inkább

megkeseredik. Ezért ő csak biotejet vesz.

 

 

Tóth Gábor: - Én is jelentősen lecsökkentettem a tejfogyasztásomat, ki is iktattam. De nem szeretném, ha pánik törne ki az országban, hogy minden szakember leszokik a tejfogyasztásról. A tej védelmében elmondanám, hogy nem azért nem alszik meg a modern tej, mert rossz minőségű vagy antibiotikum van benne, a modern tejipari technológia során nagyon magas hőfokon, minimális ideig tartják a tejet, és a természetes alvadás, tehát tejsavas erjesztést elősegítő flóra is meghal a tejben. A házi tej sokkal jobb.

 

Egy hallgató elmondta, hogy van egy olyan könyve, amely az élelmiszeripari adalékanyagok káros hatásairól szól. Kérdi, miért csak a számjelölést tüntetik fel az élelmiszereket, és miért nem lehet tudni a hatásáról.

Tóth Gábor szerint ha melléírnák a káros hatásokat, akkor nem lenne rájuk vevő.

- A magyar élelmiszertörvény tiltja, hogy egészségre káros anyag kerüljön forgalomba. A hatósági szakemberek szerint egyik E-számmal jelölt anyagnak sincs ilyen egészségkárosító potenciája, a mi véleményünk persze sokszor más.

 

Benda Judit két, általuk kiadott könyvet említ: az egyik A leves hazudik, a másik a Cukorbluse. Ebben leírták, hogy az ipar és a politika mennyire össze van fonódva, és miért nem lehet tenni semmit. Tóth Gábor szerint kiábrándító, ha az ember tudja valamiről, hogy rossz, egészségtelen, erről beszélget buszon, villamoson, majd szívbaj nélkül a kosarába teszi a boltban.

 

- Arra bátorítok minden kedves hallgatót, ha meg van győződve valamiről, hogy az rossz, akkor ne vásárolja, helyette keressen jobbat, egészségesebbet.

 

Benda Judit szerint vissza kellene térnünk nagyanyáink főzési stílusához. Ez nemcsak azoknak jó, akik allergiásak bizonyos dolgokra, és így pontosan tudják, hogy mit esznek, hanem egészséges is. Ma egyre elterjedtebb az allergia, előfordult már olyan extrém eset is, hogy egy gyereknél allergiás sokkot váltott ki egy ártatlan citromos keksz, és később kiderült, hogy a benne levő tyúktojás halmaradványt tartalmazott, mivel a tyúkot ilyen táppal etették.

 

- Leginkább biotermelésből kell, hogy vegyük az élelmiszert, akkor sokat tettünk az allergia megszüntetése érdekében. Ezek fehérje anyagcserezavarok, az allergiák, amiket most rákenünk a parlagfűre, a vadkenderre, pedig nem ezek a főszereplők, hanem az egész életmódunk. A környezetszennyezés, ételekben előforduló mérgek. A mindennapi stressz. Az életmódváltozással tudjuk az allergiákat megszüntetni.

 

Tóth Gábor még hozzátette, hogy ő azt tanácsolná, kerüljék az allergiások a mesterséges színező anyagokat és a mesterséges édesítőket. Az aromák tönkreteszik az ízérzékelést. Aki chipseken nő fel, soha nem érzi egy jó gyümölcssaláta vagy barna kenyér ízét.





 
 
 
 
 
  © Magyarorszagi Krisna-tudatu Hivok Kozossege
Web design by Web4Future