RSS

Páda-yátra 2007 - Napló 7. rész
2007. június 20.


Június 5-6.: kedd-szerda, Bősárkány-Csorna

Reggel szorult helyzetbe kerültünk. A bősárkányi iskolában nagyon kedvesek voltak, azt mondták, azért, hogy ne kelljen olyan korán elhagynunk a tornatermet, a gyerekeknek szabadtéri tornaórákat tartanak délelőtt. De fél 7-kor elkezdett ömleni az eső. Megsejtettük, hogy ebből max nekünk lesz szabadtéri foglalkozás, elkezdtünk összepakolni. Áryadev közben elindult, hogy felkutassa a szállásadónkat. Azzal a jó hírrel tért vissza, hogy nagyon együttérző és segítőkész az igazgató. Semmiképpen sem akar kirakni minket az esőbe, úgy szervezték, hogy 8.30-ig maradhatunk a tornateremben, utána 9.45-ig az étkezőben reggelizhetünk. Ez igazán kegyes hozzájárulás volt a közhangulat szinten tartásához.

Nem félünk az esőtől, harinámoztunk, sankirtanoztunk eleget záporban, zivatarban. De ez nem közönséges eső volt. Mérhetetlen sok víz esett le 2-3 óra alatt. Ha ezt az utcán kellett volna átvészelnünk, akkor az letörte volna a jókedvünket.

De nem csak az igazgató volt kegyes, hanem Krsna is. Mire befejeztük a reggelit, kisütött a nap.


Csornán adódott egy kis nehézség. A felvonulás nagyon jól sikerült, de a szállást csak 8 után lehetett elfoglalni. Ez még nem lett volna baj, néha előfordul, hogy edzés, vagy valamilyen más rendezvény van a teremben. Elüldögélünk addig az udvaron, vagy az öltözőben. Vacsorázunk és várunk a sorunkra.

Volt olyan eset, hogy este 10-ig edzett a helyi teremfoci sc. Már nem tudtuk, hova legyünk kínunkban. Kint hideg volt, zuhogott az eső, a lelátón feküdtünk, vagy jobb híján néztük az edzést. Aztán a játékosok még 11-ig sztoriztak az öltözőben. Jó sztorik voltak, mert csak úgy zengett a ház.

Szóval nem a várakozás volt a gond. A takarítónők és gondnokok vagy nem tudták, hogy jövünk, vagy úgy tudták, hogy az ördög jön Krisnásnak öltözve, vagy a világnézetük olyan, hogy utálni kell a Krisna-hívőket, vagy utálni kell mindenkit, -ez nem derült ki, de nagyon barátságtalanok voltak. Verést nem kaptunk, de azon kívül többmindent tettek, hogy kimutassák a mélyebb érzéseiket. Szerencsére elzavarni nem tudtak minket, -ez azért kisebb beosztás annál- de nem növelte a komfortérzésünket a velük való kapcsolat. Ráadásul este kaptuk a hírt, hogy holnap nulladik óra is lesz, reggel 7-ig el kell hagynunk az épületet.

Bár volt kockázata a szabadtéri programnak -lásd: bősárkányi felhőszakadás- de nem lehetett okunk panaszra. Krisna biztosan kárpótolni akart minket a szeretethiányos délutánért, és gyönyörű mosolygós napocskát küldött reggelre. (Nulladik óra viszont nem volt) Van Csorna főterén a parkban egy szép kis pavilon. Ott ütöttünk tanyát. Leültünk reggelizni. A falatozást csak egy apró mozzanat zavarta meg. Megjelent egy ember, és azt mondta, hogy álljunk föl azonnal, mert ők most kifestik a pavilont. Mondtuk, hogy várjon már egy kicsit, mindjárt végzünk, de nem várt. Mit volt mit tenni, félbe kellett hagyni az evést.

Becsületére legyen mondva, ahogy fölálltunk, és kihurcolkodtunk, abban a pillanatban neki ugrottak az emberei a munkának a csiszolópapírral.

Caitanya das





 
 
 
 
 
  © Magyarorszagi Krisna-tudatu Hivok Kozossege
Web design by Web4Future