RSS

Páda-yátra 2007 - Napló 6. rész
2007. június 10.


Június 4.: hétfő, Jánossomorja-Bősárkány

A mai reggeli lelkigyakorlatot a csomagolás helyettesítette. A tornacsarnokba gyerekek jöttek első órára, háromnegyed nyolcra el kellett hagynunk a bázist. Összepakoltunk, kitakarítottunk, és kiültünk a parkolóba reggelizni. Gyönyörű verőfény, finom zöldséges rizs joghurttal, békés mellékutca. Az autósok udvariasan megkérdezik, hogy honnantól használhatják a parkolót. (Csak egy részét blokkoltuk.)

- Minden rendben volt? - kérdem Tirtát, miután leadta a kulcsokat. A jegyző segített a szállás megszerzésében, de az intézmény vezetője kicsit óvatos volt velünk. Olyan érzésünk volt, mintha mindenképpen szerette volna elkerülni, hogy a tanulók találkozzanak velünk. Vagy, ha mégis találkoznak, legalább ne az intézmény területén.

- Minden jó. Nagyon kedves volt. - válaszol Tirta. - Itt történt tegnap, mikor átvettem a kulcsokat, hogy a hölgy mintha egy kicsit gyanakvó lett volna. Mondta, hogy 7.45-re el kell hagyni a termet, első kicsengetésre az udvart is. Beszélgettünk, mondom, hogy csak vonulunk, megpihenünk, megyünk tovább. Semmi hittérítés, semmi agitálás. Azt mondta, az jó, mert itt Somorján nem szeretik az emberek a hittérítőket. Aztán elmentem kinyitni a hátsó ajtót, meg valamit pakoltam. Pár perc múlva arra érek vissza, hogy Virág Imre azt mondja a hölgynek: "...a csodálatos kék kisfiú, akit a szeretet köteleivel kell megkötözni."

Úgy nevettem, majd ráestem Tirtára.

 

- Kérdeztem tőle este, hogy miért kell ilyeneket mondani? -szól közbe mosolyogva Govi - Azt mondja, a hölgy kérdezte, hogy néz ki Isten?

- Ez életszerű? - kérdem vidáman - Megnyugtatjuk szállásadónkat, hogy csak pihenünk és megyünk. Megmutatja hol a főkapcsoló, melyik kulcs melyik, majd elmész pár percre pakolászni. Erre odafordul Imréhez: "És mondja csak, hogy néz ki Isten?"

Veszélyes üzem a prédikálás.

Pihentünk még egy órácskát a parkban, aztán 9-kor belevágtunk. Még egy kör Somorján, aztán irány Bősárkány. Utoljára még megtalált minket egy biztonsági őr, aki már Móváron is megmondta, hogy nem gyűjthetünk adományokat. Ricsi haverja volt, és most újra találkoztak. Azt mondta, a yarddal jön vissza. Ricsi jó fiú, nem mondta neki, hogy sietnie kell, mert lassan elhagyjuk várost.

Bősárkányban 2 órát harinámoztunk, és be is jártuk a 85%-át a falunak. Este negyed hétkor az utolsó háznál még szólt egy néni, hogy menjünk el arrafelé is, ott is van még egy utca, de azt már finoman kihagytuk. Így is nagyon elégedett voltam magunkkal. Ha már ilyen messzire eljöttünk, akkor lásson minket az egész falu. Házhoz megy a harinám. Akit ez sem mozdít meg, annak már nem tudunk könnyebb lehetőséget ajánlani a Krisna-tudattal való megismerkedéshez. Talán még egy: olvassa a honlapunkat.

Caitanya das





 
 
 
 
 
  © Magyarorszagi Krisna-tudatu Hivok Kozossege
Web design by Web4Future